Késő esti hírsaláta

2012/05/13 Martina Varsányi 0

Mai hírsalátánk főbb hírei: Ingyen Wolfeinstein 3D. Facebook App Center. A jövő GPS-e. Legális gyerekpornó.

ASUS PadFone 14,1 órás aksival

Az Engadget utánajárt: az ASUS PadFone-nal (ez az az öszvér, ami ha akarom telefon, ha akarom tablet, ha pedig nagyon akarom: netbook) laptop üzemmódban 14,1 órát bír 3G-s netezés mellett.

Fizetős Facebook app-ok

A Facebook szerdán bemutatta az App Center-t, az App Store vagy a Google Play (amelyik jobban tetszik) webes Facebookos változatát. Előnye: egy helyen megtalálhatunk mindent. Másik előnye: jöhetnek a fizetős app-ok. Jippie!

Csak én gondolom úgy, hogy tisztára úgy néz ki, mint az iTunes?

Kiterjesztett valóság alapú GPS

pioneer-avic-vh99-hud[1].jpg

Ha a fenti kép az F29-Retaliator-ra emlékeztet (ifjú titánoknak: ez egy 1991-ben kiadott repülőgépszimulátor) – vagy bármely más szimulátorra – akkor az csupán a véletlen műve. A fenti dolog ugyanis egy szélvédőre vetített GPS, ami annyira létezik, hogy júliusra várják az Egyesült Államokban, 3-4.000$ körüli áron.

A linkre klikkelve működés közben készült videó is látható.

Boldog szülinapot Wolfeinstein 3D

20 éves lett a kultikus FPS játék, a Wolfeintein 3D (a szerk: ez volt az első lövöldözős dolog, amivel játszottam). A jeles alkalomnak köszönhetően ingyen lehet weben keresztül(!) játszani. Figyelem: a kódok nem működnek és amerikai proxy kell hozzá.

Ja, és az iTunes-ban is ingyenes.

Legális gyerekpornó

Egy bírósági határozat szerint New Yorkban legális a gyerekpornó nézése, ha azt neten teszed és nem mented le egyik képet sem.

S bár az első gondolatom a felháborodás, ha körbejárjuk ezt a témát, akkor nem is olyan hülye ez a bírósági ítélet, mint amilyennek tűnik. Nyilván az ember relatív könnyen kerül egy félresikerült kereséssel olyan oldalra, ahova jó érzésű ember nem akar eljutni. Ha innen a rendőrséget hívja, könnyen úgy járhat, mint az a brit úriember, akinek megtiltották, hogy gyermekeivel felügyelet nélkül legyen, miután véletlen letöltött egy ilyen anyagot.Ha mondjuk valóban véletlen kerül oda, akkor is bekerül a böngésző előzményei közé, meg a cache-be is letöltődik néhány kép.

Második gondolatom tehát e megértés volt: igenis jól van az, hogy a véletlen meglátott törvénytelen dolgokért nem büntetnek minket.

Végül azonban megint csak oda jutottam, hogy bizony ez nem kóser: vagy véletlen odakerül az illető, akkor ugye illik felháborodva hívni a zsarukat, azonban ha több száz ilyen kép van a cache-ben, akkor én azt már több, mint gyanúsnak tartom. Pláne úgy, hogy ma már szinte semmit nem kell vinyóra menteni, mert a net mindenhol és mindenkor a rendelkezésünkre áll.

 

Megosztom Facebookon!
Megosztom iWiWen!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Google Buzzon!
Megosztom Google Readeren!
Megosztom Tumblren!

3.14 málna és a tégla

2012/05/04 Martina Varsányi 0

A minap megjelent egy az ExtremeTech-en egy cikk, amiben összehasonlítják a nemrég megjelent Raspberry Pi-t és az Intel új üdvöskéjét, a NUC-t.

Már maga a cikk is tökéletes vitaalap, hiszem milyen alapon hasonlítgatjuk össze az almát meg a narancsot (málnát),  különösen ha az alma egy nemesebb, nagyobb fajtából való, de azért a narancs (málna) se savanyú.

Bár mindkét gép általános használatra való, teljesértékű eszköz, még sem lehet egy lapon említeni. A cikk úgy állítja be mintha az Intel válaszlépésként hozta volna ki a NUC-t, ami akár igaz is lehet. A Raspberry Pi-ről számos cikk jelent meg, többek között a CNNis írt róla és a megjelenés napján akkora érdeklődés volt, hogy a beszállítók nem voltak képesek az érdeklődéssel lépést tartani: a webshopok túlterhelődtek.

Nézzük meg, mit is várhatunk mindkét géptől.

Intel NUC

A NUC lényegében egy nagyon kicsi form factor PC. Van benne minden földi jó: USB3.0 portok, HDMI, Thunderbolt, SODIMM RAM slot-ok és két mini PCIe slot is. Valamint megtalálható benne egy slot is egy i3/i5 CPU számára.

Még nem tisztázott, hogy mit adnak a géppel, a hűtés megléte feltételezi, hogy legalább a CPU-t belerakják. Én a minimum 18W-ot fogyasztó i3-as CPU-t sejtem befutónak, de elképzelhető egy 35W teljesítményigényű változat is. Rosszabb esetben egy erősebb 73W-os, legrosszabb esetben pedig a 95W-os i5 verzió fűtheti a környezetét. Ez csak a CPU hőtermelése, minden más eszköz erre jön rá!

A NUC-t kétféle chipsettel lehet majd kapni: Sandy Bridge vagy Ivy Bridge. Az előbbi sajnos csak a HD3000 GPU-t hordozza magában, de a kis form factor miatt ez szerintem elnézhető. Egyértelműen nem a hardcore játékosokat célozta meg az Intel.

Persze az Intel eléggé kihangsúlyozta, hogy ilyen kicsi méretben egyik gépben se találunk teljes értékű CPU-, pláne nem olyat, ami x86 kompatibilis. Ezzel erősen behatárolja a gép használhatóságát, lévén hogy ez az architektúra szinte egyeduralkodó. Ezt nem véletlenül teszi, mivel az “ellenfél” egy ARM CPU-val indul, ami a beágyazott rendszerekben már közismert ám köztudottan hiányosságoktól szenved.

Ez az a pont, ahol az Intel tudja : már nincs teljesen igaza. Miért is? A másik felet megnézve a kövezkezőt kapjuk:

Raspberry Pi

A Raspberry Pi egy hitelkártya-méretű (85.60 × 53.98 mm) single board computer, ami a “fajtársaitól” eltérően teljes értékű gép. Kapunk egy Broadcom 2835 System-On-Chip lapkát, ami tartalmaz egy 700Mhz-en ketyegő ARM11-es CPU-t, teljes nevén ARM1176JZF-S-t.

Az ARM a beágyazott rendszerekben jól ismert, ahol pár funkció hiánya nem volt kritikus. Például sokáig lebegőpontos egység (FPU) vagy akár memóriacím-fordító hardware (MMU) nem volt benne. Ugyancsak nem volt párhuzamos ALU (aritmetikai logikai egység), valamint fizikailag címzett cache, ami miatt is memóriavédelemet használó OS-ek csak súlyos teljesítményveszteséggel tudtak működni, vagy kompromisszumok kötésére kényszerültek.

A SIMD utasítások se voltak támogatva sokáig és mindezek egy modern CPU és operációs rendszer számára elengedhetetlenek, mivel a körülbelül 98%-uk használja is ezeket a képességeket.

Többé-kevésbé (kiviteltől függően) az ARM mindig is kevesebb volt mint egy “modern” asztali CPU. Bár sokat lehetne vitatkozni mi is a “modern”, lényegében a tradicionális desktop OS-ektől többet vártak el.

A Raspberry Pi-vel kapott CPU viszont más, mint az elődei: az ARM11 családra épül ahol is minden hiányzó funkció már benne van, sőt ennél több is! A JZF kivitel tartalmazza a TrustZone, a Jazelle és az Intelligent Energy Manager funciókat is, valamint az ARM-nál már megszokott Thumb utasításkészletet.

A Jazelle külön is megérne egy cikket, mivel a CPU képes JAVA bytecode futtatására mindenféle virtuális gép nélkül, de ez egy ideig nem lesz kiaknázva. (sajnos, a szerk)

Az ARM az Intellel ellentétben licencelhetővé tette a technológiát és megvásárolható tőle a CPU gyártási joga.

A Broadcom is ezt tette és beleintegrálta a saját meglévő GPU-ját is a termékbe, beleértve a SD kártya illesztést, USB vezérlést és a memóriát is. Az így kapott 256MB RAM nem tűnik soknak, de ha nem pazarlunk akkor elég lehet sok mindenre.

Az ethernet csatlakozó az olcsóbb modelleken ugyan nincs jelen, de USB-ethernet átalakítóval nem maradunk hálózat nélkül.

Tehát amellett hogy ez a SoC (ami valójában már PoP – azaz Package on Package a RAM ráforrasztása miatt) elég sok mindent magában foglal, nagyon kevés energiával beéri. Teszi ezt a nagyfokú integráltság és a korábban említett 700MHz-es órajel miatt is. Pont ezért soha nem lesz sebességbajnok az intel i3 vagy i5 lapkájával szemben, de mindehhez legfeljebb 3.5W-ot kér.

A GPU-jának a teljesítménye is megfelelőa legtöbb feladat számára tekintve hogy oktatási céllal hozták létre a gépet, ezzel meg a tervet túl is teljesítették.

Az árnyoldalak viszont itt is jelen vannak: a géphez semmit se kapunk, nincs ház, SD kártya, de még tápegység se, minden egyéb dolgot nem csak a Raspberry-hez, de az Intel gépéhez is meg kell venni.

Kapunk viszont HDMI, kompozit video, audio, USB, ethernet csatlakozást, sőt GPIO tűsort is de VGA és dedikált háttértár csatlakozókat nem. Ugyancsak nem kapunk szabvány bővítőportot sem.

Virtuális memória használata így nem vagy csak nehézkesen lehetséges: mivel SD kártyával lassú és nem megbízható, USB-vel pedig szintén teljesítménygondokat szül.

Mindezzel szemben csupán 25-35 dollárért kapunk egy teljesértékű kis gépet, aminek a felhasználása nagyok sokrétű és úgy néz ki ez lesz az egyik legjobb dolog a szeletelt kenyér feltalálása óta.

Oprendszer támogatottság terén a Linux (Android)-ból és RiscOS választhatunk, de később több más oprendszerrel bővül a választék. Windows CE elvileg lehetséges, de mivel a Microsoft a napokban már ARM-ra is ki akarja adni a Windows 8-at, ezért elvileg a közönséges Windows sem lehetetlen – bár gyakorlatilag ennyi memóriával még azt se lehet elvárni, hogy elinduljon.

A Raspberry Pi-hez letölthető Linux tartalmaz ugyan egy binary blob GPU driver-t, ami sajnos nem open source, de legalább teljes támogatottságot kapunk a 3D gyorsítás és a videolejátszás kihasználásához.

Ki-ki igényének és vérmérsékletének vagy preferenciájának szerint eldöntheti, hogy melyikre nevez be ha kis méretű gépet keres. Én a málna mellett döntöttem.

A bejegyzés régi barátomtól, Bujdosó Artúrtól származik, aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik különféle *NIX rendszerek adminisztrálásában és embedded rendszerek fejlesztésében.

Megosztom Facebookon!
Megosztom iWiWen!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Google Buzzon!
Megosztom Google Readeren!
Megosztom Tumblren!

3.14 málna és a tégla

2012/05/04 Martina Varsányi 0

A minap megjelent egy az ExtremeTech-en egy cikk, amiben összehasonlítják a nemrég megjelent Raspberry Pi-t és az Intel új üdvöskéjét, a NUC-t.

Már maga a cikk is tökéletes vitaalap, hiszem milyen alapon hasonlítgatjuk össze az almát meg a narancsot (málnát),  különösen ha az alma egy nemesebb, nagyobb fajtából való, de azért a narancs (málna) se savanyú.

Bár mindkét gép általános használatra való, teljesértékű eszköz, még sem lehet egy lapon említeni. A cikk úgy állítja be mintha az Intel válaszlépésként hozta volna ki a NUC-t, ami akár igaz is lehet. A Raspberry Pi-ről számos cikk jelent meg, többek között a CNNis írt róla és a megjelenés napján akkora érdeklődés volt, hogy a beszállítók nem voltak képesek az érdeklődéssel lépést tartani: a webshopok túlterhelődtek.

Nézzük meg, mit is várhatunk mindkét géptől.

Intel NUC

A NUC lényegében egy nagyon kicsi form factor PC. Van benne minden földi jó: USB3.0 portok, HDMI, Thunderbolt, SODIMM RAM slot-ok és két mini PCIe slot is. Valamint megtalálható benne egy slot is egy i3/i5 CPU számára.

Még nem tisztázott, hogy mit adnak a géppel, a hűtés megléte feltételezi, hogy legalább a CPU-t belerakják. Én a minimum 18W-ot fogyasztó i3-as CPU-t sejtem befutónak, de elképzelhető egy 35W teljesítményigényű változat is. Rosszabb esetben egy erősebb 73W-os, legrosszabb esetben pedig a 95W-os i5 verzió fűtheti a környezetét. Ez csak a CPU hőtermelése, minden más eszköz erre jön rá!

A NUC-t kétféle chipsettel lehet majd kapni: Sandy Bridge vagy Ivy Bridge. Az előbbi sajnos csak a HD3000 GPU-t hordozza magában, de a kis form factor miatt ez szerintem elnézhető. Egyértelműen nem a hardcore játékosokat célozta meg az Intel.

Persze az Intel eléggé kihangsúlyozta, hogy ilyen kicsi méretben egyik gépben se találunk teljes értékű CPU-, pláne nem olyat, ami x86 kompatibilis. Ezzel erősen behatárolja a gép használhatóságát, lévén hogy ez az architektúra szinte egyeduralkodó. Ezt nem véletlenül teszi, mivel az “ellenfél” egy ARM CPU-val indul, ami a beágyazott rendszerekben már közismert ám köztudottan hiányosságoktól szenved.

Ez az a pont, ahol az Intel tudja : már nincs teljesen igaza. Miért is? A másik felet megnézve a kövezkezőt kapjuk:

Raspberry Pi

A Raspberry Pi egy hitelkártya-méretű (85.60 × 53.98 mm) single board computer, ami a “fajtársaitól” eltérően teljes értékű gép. Kapunk egy Broadcom 2835 System-On-Chip lapkát, ami tartalmaz egy 700Mhz-en ketyegő ARM11-es CPU-t, teljes nevén ARM1176JZF-S-t.

Az ARM a beágyazott rendszerekben jól ismert, ahol pár funkció hiánya nem volt kritikus. Például sokáig lebegőpontos egység (FPU) vagy akár memóriacím-fordító hardware (MMU) nem volt benne. Ugyancsak nem volt párhuzamos ALU (aritmetikai logikai egység), valamint fizikailag címzett cache, ami miatt is memóriavédelemet használó OS-ek csak súlyos teljesítményveszteséggel tudtak működni, vagy kompromisszumok kötésére kényszerültek.

A SIMD utasítások se voltak támogatva sokáig és mindezek egy modern CPU és operációs rendszer számára elengedhetetlenek, mivel a körülbelül 98%-uk használja is ezeket a képességeket.

Többé-kevésbé (kiviteltől függően) az ARM mindig is kevesebb volt mint egy “modern” asztali CPU. Bár sokat lehetne vitatkozni mi is a “modern”, lényegében a tradicionális desktop OS-ektől többet vártak el.

A Raspberry Pi-vel kapott CPU viszont más, mint az elődei: az ARM11 családra épül ahol is minden hiányzó funkció már benne van, sőt ennél több is! A JZF kivitel tartalmazza a TrustZone, a Jazelle és az Intelligent Energy Manager funciókat is, valamint az ARM-nál már megszokott Thumb utasításkészletet.

A Jazelle külön is megérne egy cikket, mivel a CPU képes JAVA bytecode futtatására mindenféle virtuális gép nélkül, de ez egy ideig nem lesz kiaknázva. (sajnos, a szerk)

Az ARM az Intellel ellentétben licencelhetővé tette a technológiát és megvásárolható tőle a CPU gyártási joga.

A Broadcom is ezt tette és beleintegrálta a saját meglévő GPU-ját is a termékbe, beleértve a SD kártya illesztést, USB vezérlést és a memóriát is. Az így kapott 256MB RAM nem tűnik soknak, de ha nem pazarlunk akkor elég lehet sok mindenre.

Az ethernet csatlakozó az olcsóbb modelleken ugyan nincs jelen, de USB-ethernet átalakítóval nem maradunk hálózat nélkül.

Tehát amellett hogy ez a SoC (ami valójában már PoP – azaz Package on Package a RAM ráforrasztása miatt) elég sok mindent magában foglal, nagyon kevés energiával beéri. Teszi ezt a nagyfokú integráltság és a korábban említett 700MHz-es órajel miatt is. Pont ezért soha nem lesz sebességbajnok az intel i3 vagy i5 lapkájával szemben, de mindehhez legfeljebb 3.5W-ot kér.

A GPU-jának a teljesítménye is megfelelőa legtöbb feladat számára tekintve hogy oktatási céllal hozták létre a gépet, ezzel meg a tervet túl is teljesítették.

Az árnyoldalak viszont itt is jelen vannak: a géphez semmit se kapunk, nincs ház, SD kártya, de még tápegység se, minden egyéb dolgot nem csak a Raspberry-hez, de az Intel gépéhez is meg kell venni.

Kapunk viszont HDMI, kompozit video, audio, USB, ethernet csatlakozást, sőt GPIO tűsort is de VGA és dedikált háttértár csatlakozókat nem. Ugyancsak nem kapunk szabvány bővítőportot sem.

Virtuális memória használata így nem vagy csak nehézkesen lehetséges: mivel SD kártyával lassú és nem megbízható, USB-vel pedig szintén teljesítménygondokat szül.

Mindezzel szemben csupán 25-35 dollárért kapunk egy teljesértékű kis gépet, aminek a felhasználása nagyok sokrétű és úgy néz ki ez lesz az egyik legjobb dolog a szeletelt kenyér feltalálása óta.

Oprendszer támogatottság terén a Linux (Android)-ból és RiscOS választhatunk, de később több más oprendszerrel bővül a választék. Windows CE elvileg lehetséges, de mivel a Microsoft a napokban már ARM-ra is ki akarja adni a Windows 8-at, ezért elvileg a közönséges Windows sem lehetetlen – bár gyakorlatilag ennyi memóriával még azt se lehet elvárni, hogy elinduljon.

A Raspberry Pi-hez letölthető Linux tartalmaz ugyan egy binary blob GPU driver-t, ami sajnos nem open source, de legalább teljes támogatottságot kapunk a 3D gyorsítás és a videolejátszás kihasználásához.

Ki-ki igényének és vérmérsékletének vagy preferenciájának szerint eldöntheti, hogy melyikre nevez be ha kis méretű gépet keres. Én a málna mellett döntöttem.

A bejegyzés régi barátomtól, Bujdosó Artúrtól származik, aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik különféle *NIX rendszerek adminisztrálásában és embedded rendszerek fejlesztésében.

Megosztom Facebookon!
Megosztom iWiWen!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Google Buzzon!
Megosztom Google Readeren!
Megosztom Tumblren!