<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Varsányi Krisztina Martina &#187; Írások</title>
	<atom:link href="http://varsanyi.hu/category/irasok/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://varsanyi.hu</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Mon, 04 Jul 2011 16:11:17 +0000</lastBuildDate>
	<generator>http://wordpress.org/?v=2.8.5</generator>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
			<item>
		<title>2010-01-01-i csiripelések</title>
		<link>http://varsanyi.hu/2100/2010-01-01-i-csiripelesek/</link>
		<comments>http://varsanyi.hu/2100/2010-01-01-i-csiripelesek/#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 01 Jan 2010 11:59:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Varsányi Krisztina Martina</dc:creator>
				<category><![CDATA[Csiripelések]]></category>
		<category><![CDATA[twitter]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://geeklany.wpress.hu/2009/12/windows-7-kompatibilis-az-uj-cygwin-1-7-1/</guid>
		<description><![CDATA[
BUEK mindenkibe! Frohes neues Jahr! Happy new Year! #
@garrotter vilaghaboru ez   Bonn-t veszik be az ellenseges csapatok, fenyek es robajok mindenfele, merre latok in reply to garrotter #
@garrotter nalunk most hagytak fel a lovoldozessel   in reply to garrotter #
woha, berlinben hull a ho! nagyon jol nez ki! #
passzol RT @hh: a [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<ul class="aktt_tweet_digest">
<li>BUEK mindenkibe! Frohes neues Jahr! Happy new Year! <a href="http://twitter.com/varsanyimartina/statuses/7251060730" class="aktt_tweet_time">#</a></li>
<li>@<a href="http://twitter.com/garrotter" class="aktt_username">garrotter</a> vilaghaboru ez <img src='http://varsanyi.hu/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' />  Bonn-t veszik be az ellenseges csapatok, fenyek es robajok mindenfele, merre latok <a href="http://twitter.com/garrotter/statuses/7251089540" class="aktt_tweet_reply">in reply to garrotter</a> <a href="http://twitter.com/varsanyimartina/statuses/7251132268" class="aktt_tweet_time">#</a></li>
<li>@<a href="http://twitter.com/garrotter" class="aktt_username">garrotter</a> nalunk most hagytak fel a lovoldozessel <img src='http://varsanyi.hu/wp-includes/images/smilies/icon_razz.gif' alt=':P' class='wp-smiley' />  <a href="http://twitter.com/garrotter/statuses/7251328386" class="aktt_tweet_reply">in reply to garrotter</a> <a href="http://twitter.com/varsanyimartina/statuses/7251802958" class="aktt_tweet_time">#</a></li>
<li>woha, berlinben hull a ho! nagyon jol nez ki! <a href="http://twitter.com/varsanyimartina/statuses/7251810329" class="aktt_tweet_time">#</a></li>
<li>passzol RT @hh: a nap himnusza: R.E.M. – It&#39;s the End of the World as We Know It: <a href="http://www.last.fm/music/R.E.M" rel="nofollow">http://www.last.fm/music/R.E.M</a>. <a href="http://bit.ly/1DByGJ" rel="nofollow">http://bit.ly/1DByGJ</a> <a href="http://twitter.com/varsanyimartina/statuses/7253971644" class="aktt_tweet_time">#</a></li>
<li>Mit várhatunk 2010-től a blogvilágban?: vagyis inkább mit NE várjunk 2010-ben?<br />
A blogok nem fognak eltűnni é&#8230; <a href="http://bit.ly/8mFVQu" rel="nofollow">http://bit.ly/8mFVQu</a> <a href="http://twitter.com/varsanyimartina/statuses/7265667458" class="aktt_tweet_time">#</a></li>
<li>Blogfórum:<br />
Azzal a céllal indul útjára a Blogfórum, hogy egy olyan felületet kapjon minden magyar blogger, a&#8230; <a href="http://bit.ly/6rUcnM" rel="nofollow">http://bit.ly/6rUcnM</a> <a href="http://twitter.com/varsanyimartina/statuses/7267044360" class="aktt_tweet_time">#</a></li>
</ul>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://varsanyi.hu/2100/2010-01-01-i-csiripelesek/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Magyar termék</title>
		<link>http://varsanyi.hu/1843/magyar-termek/</link>
		<comments>http://varsanyi.hu/1843/magyar-termek/#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 26 Dec 2009 10:18:24 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Varsányi Krisztina Martina</dc:creator>
				<category><![CDATA[Írások]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://varsanyi.hu/?p=1843</guid>
		<description><![CDATA[Akit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének 
 - nem derék ember
Gróf Széchenyi István
]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<blockquote><p>Akit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének <br />
 - nem derék ember</p></blockquote>
<p style="text-align: right;">Gróf Széchenyi István</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://varsanyi.hu/1843/magyar-termek/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Virtuális adatbázis</title>
		<link>http://varsanyi.hu/597/virtualis-adatbazis/</link>
		<comments>http://varsanyi.hu/597/virtualis-adatbazis/#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 30 Nov 2009 13:00:26 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Varsányi Krisztina Martina</dc:creator>
				<category><![CDATA[Írások]]></category>
		<category><![CDATA[adatbázis]]></category>
		<category><![CDATA[java]]></category>
		<category><![CDATA[rdbms]]></category>
		<category><![CDATA[sql]]></category>
		<category><![CDATA[xml]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://varsanyi.hu/?p=597</guid>
		<description><![CDATA[Mielött valami scifi novellára gondolnánk, pontosítsunk, mi is az a virtuális adatbázis? Amiről én most írni fogok, az a Peter Pressmar szabadalmaztatta &#8220;Heterogén adatstruktúrák virtuális adatbázisa&#8220;. Mindez jól hangzik, de nem jutottunk közelebb a megértéséhez.
Mielött azonban elmélyednénk abban, hogy mi is ez, nézzük meg azt, hogy miért jó, ha van egy új adattárolási technikánk, valamint [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Mielött valami scifi novellára gondolnánk, pontosítsunk, mi is az a <strong>virtuális adatbázis</strong>? Amiről én most írni fogok, az a Peter Pressmar szabadalmaztatta &#8220;<a href="http://www.patentstorm.us/patents/6920457.html">Heterogén adatstruktúrák virtuális adatbázisa</a>&#8220;. Mindez jól hangzik, de nem jutottunk közelebb a megértéséhez.</p>
<p>Mielött azonban elmélyednénk abban, hogy mi is ez, nézzük meg azt, hogy miért jó, ha van egy új adattárolási technikánk, valamint a legfontosabbat, hogy hol tudjuk használni.</p>
<p>A virtuális adatbázis (VDB)  kialakulása <strong>migráció</strong>s problémákhoz vezethető vissza. Migrálás során heterogén adatokkal találkozunk, ahol a beékező input adatokra azok forrása, és néhány jellemző tulajdonsága alapján alkalmanként más és más struktúrát feszítünk rá. Ráadásul minden egyes struktúra változtatásnak komoly programozási vonzatai vannak. Mi lenne azonban, ha a megfelelő migrációs eszköz értelmezni tudná az <strong>adat</strong>ként tárolt <strong>struktúrá</strong>t? Ha már itt tartunk, akkor a kivétel kezelést is levezérelhetné az eszköz, ún. <strong>szabályok</strong>on keresztül. Sőt, talán nem nagy elvárás, ha az ember ugyanitt megadhatja a mező-mező szintü <strong>hozzárendelések</strong>et is. Ezekre az igényekre készült válaszként a VDB. VDB-t és az ahhoz kapcsolodó migrációs eszközt használva a szakember felhasználó határozhatja meg, hogy milyen esetekben mi történjen az adatokkal, azok hogy kerüljenek migrálásra, bármilyen programozói ismeret nélkül. Különösen a szabálykezelés nagyon fontos momentum ebben, azaz a &#8220;mi történik akkor, ha &#8230;&#8221; ezekre ugyanis legtöbbször a próbafutások alatt kapunk választ, amitől a programunk &#8220;<em>if &#8230; then &#8230; else &#8230; if &#8230; then &#8230; else</em>&#8221; -ek átláthatatlan halmazává válil. Egy kellemes felületen táblázatban meghatározni a <strong>döntési táblákat</strong> nem is igazi kihívás, mégis oly hasznos segítség az adatok feldolgozásában. És voilá, máris kész a migrációnk.</p>
<p>A VDB egy olyan adatbázis, amely más, RDBMS rendszerekre rátelepülve lehetővé teszi az adatok dinamikus kezelését. Az adatok leképezését a hálós és a táblázatos adatmodelek házasításával, egyetlen adattáblán keresztül végzi, egymás mellett tárolva az adatokat, és a definíciókat.</p>
<p>Milyen módszerrel tárolja az adatokat a VDB, ha csupán egyetlen táblát használ? Nos, nézzük az adatokat egy kicsit másképp:</p>
<table border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" width="100%" bgcolor="#ffffff">
<tbody>
<tr>
<th scope="col">Vezetéknév</th>
<th scope="col">Keresztnév</th>
<th scope="col">Születési idő</th>
<th scope="col">Születés helye</th>
<th scope="col">Nem</th>
</tr>
<tr>
<td>Büttner</td>
<td>Júlia</td>
<td>1848.05.22</td>
<td>Sajóvámos</td>
<td>Nő</td>
</tr>
<tr>
<td>Büttner</td>
<td>József</td>
<td></td>
<td></td>
<td>Férfi</td>
</tr>
<tr>
<td>Büttner</td>
<td>Karolina</td>
<td>1846.12.09</td>
<td>Sajóvámos</td>
<td>Nő</td>
</tr>
<tr>
<td>Büttner</td>
<td>Emil</td>
<td>1831</td>
<td></td>
<td>Férfi</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>Egyértelmű ugyan, hogy öt mezőm van, de miképp is néznek ki ezek a mezők?</p>
<table border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" width="100%" bgcolor="#ffffff">
<tbody>
<tr>
<th scope="col">Mezőnév</th>
<th scope="col">Típus</th>
<th scope="col">Hossz</th>
</tr>
<tr>
<td>Vezetéknév</td>
<td>C</td>
<td>50</td>
</tr>
<tr>
<td>Keresztnév</td>
<td>C</td>
<td>50</td>
</tr>
<tr>
<td>Születési idő</td>
<td>D</td>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Születés helye</td>
<td>C</td>
<td>40</td>
</tr>
<tr>
<td>Nem</td>
<td>C</td>
<td>1</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>Mi van akkor, ha meg akarom határozni, hogy valami kulcs-e, illetve honnan tudom ezt meg?</p>
<table border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" width="100%" bgcolor="#ffffff">
<tbody>
<tr>
<th scope="col">Mezőnév</th>
<th scope="col">Típus</th>
<th scope="col">Hossz</th>
<th scope="col">Kulcs</th>
</tr>
<tr>
<td>Vezetéknév</td>
<td>C</td>
<td>50</td>
<td>Y</td>
</tr>
<tr>
<td>Keresztnév</td>
<td>C</td>
<td>50</td>
<td>Y</td>
</tr>
<tr>
<td>Születési idő</td>
<td>D</td>
<td></td>
<td>N</td>
</tr>
<tr>
<td>Születés helye</td>
<td>C</td>
<td>40</td>
<td>N</td>
</tr>
<tr>
<td>Nem</td>
<td>C</td>
<td>1</td>
<td>N</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>És hol állítom be azt, hogy milyen adatokat adhatok meg a tábladefiníciónal?</p>
<table border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" width="100%" bgcolor="#ffffff">
<tbody>
<tr>
<th scope="col">Mezőnév</th>
<th scope="col">Típus</th>
<th scope="col">Hossz</th>
</tr>
<tr>
<td>Mezőnév</td>
<td>C</td>
<td>30</td>
</tr>
<tr>
<td>Típus</td>
<td>C</td>
<td>1</td>
</tr>
<tr>
<td>Hossz</td>
<td>N</td>
<td>2</td>
</tr>
<tr>
<td>Kulcs</td>
<td>C</td>
<td>1</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>Mit jelentenek ezek a táblák? Fordítsuk meg a defiíciókat a megfelelő sorrendben, és nézzük őket egyben.</p>
<p>A VDB-ben négy adatszintet különböztetünk meg. Az <em>alpha</em> a legutóljára látható táblázat, a struktúra definíciója. Itt határozom meg, hogy az egy szerkezetű adatok milyen szerkezettel írhatóak le. Az adatdefiníciók között itt találhatóak egyedül fix értékek a VDB-n belül. Ez pedig az alpha struktúrája:</p>
<table border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" width="100%" bgcolor="#ffffff">
<tbody>
<tr>
<th scope="col">Mezőnév</th>
<th scope="col">Típus</th>
<th scope="col">Hossz</th>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>Mindhárom mező kötelező, valamint mindhárom mezőnek szerepelnie kell az alphában.</p>
<table border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" width="100%" bgcolor="#ffffff">
<tbody>
<tr>
<th scope="col">Mezőnév</th>
<th scope="col">Típus</th>
<th scope="col">Hossz</th>
</tr>
<tr>
<td>Mezőnév</td>
<td>C</td>
<td>30</td>
</tr>
<tr>
<td>Típus</td>
<td>C</td>
<td>1</td>
</tr>
<tr>
<td>Hossz</td>
<td>N</td>
<td>2</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>Ez, mondhatni, a minimális definíció.</p>
<p>Következik a <em>béta</em> szint, ahol  SQL szinten meghatározom a tábla struktúráját.</p>
<table border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" width="100%" bgcolor="#ffffff">
<tbody>
<tr>
<th scope="col">Mezőnév</th>
<th scope="col">Típus</th>
<th scope="col">Hossz</th>
</tr>
<tr>
<td>Vezetéknév</td>
<td>C</td>
<td>50</td>
</tr>
<tr>
<td>Keresztnév</td>
<td>C</td>
<td>50</td>
</tr>
<tr>
<td>Születési idő</td>
<td>D</td>
<td></td>
</tr>
<tr>
<td>Születés helye</td>
<td>C</td>
<td>40</td>
</tr>
<tr>
<td>Nem</td>
<td>C</td>
<td>1</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>Majd a <em>gamma</em> szint, maguk az adatok.</p>
<table border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" width="100%" bgcolor="#ffffff">
<tbody>
<tr>
<th scope="col">Vezetéknév</th>
<th scope="col">Keresztnév</th>
<th scope="col">Születési idő</th>
<th scope="col">Születés helye</th>
<th scope="col">Nem</th>
</tr>
<tr>
<td>Büttner</td>
<td>Júlia</td>
<td>1848.05.22</td>
<td>Sajóvámos</td>
<td>Nő</td>
</tr>
<tr>
<td>Büttner</td>
<td>József</td>
<td></td>
<td></td>
<td>Férfi</td>
</tr>
<tr>
<td>Büttner</td>
<td>Karolina</td>
<td>1846.12.09</td>
<td>Sajóvámos</td>
<td>Nő</td>
</tr>
<tr>
<td>Büttner</td>
<td>Emil</td>
<td>1831</td>
<td></td>
<td>Férfi</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>A negyedik szint, a <em>delta</em>, az adatokat logikailag fogja össze. Az SQL-lel összehasonlítva adatbázisoknak nevezném. Bár a VDB-ben ezen túl van még egy szint, hiszen egy VDB adatbázisban több delta szintü adatunk is lehet, valamint egy rendszerben több VDB adatbázist is kezelhetünk&#8230;</p>
<p>Mindezekhez még hozzátartozik, hogy a VDB rendszerekben semmilyen adatunk nem vész el, csupán átalakul. Bármikor előhivhatjuk a korábbi állapotokat, akár komplett adatstruktúra módosítása után is.</p>
<p>Néhány szóban a hátrányokról, bár erről leginkább hallgatni szoktak a fejlesztők . A hálós-relációs adatmodel sajnos nem teszi lehetővé, hogy csupán SQL szintű lekérdezésekkel kinyerhetőek legyenek az adatok. Interpreter egyenlőre csak JAVA és PL/1 alatt létezik, VDB-re épülő alkalmazás esetén a megszokott JDBC/SQL methodhivásoktól eltérő, csak a VDB-lekérdező methodusokat kell meghívni.</p>
<p>Az adattárolás logikája is eltér, megszokása időt vehet igénybe. Folyamatosan felmerülő kérdés, miért van erre szükség, amikor kis ráfordítással hasonlóan dinamikusan megoldható ez SQL környezetben is. Tekintsünk erre a kérdésre úgy, mint amikor az RDBMS adatbázisok elterjedésénél a hálós adatbázist használók kérdezték ugyanezt.</p>
<p>További információk: <a href="http://www.gefu-gmbh.de/">gefu gmbh</a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://varsanyi.hu/597/virtualis-adatbazis/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>

