BitBlog

Ada Lovelace az egyik legelső “Geek Girl”, legalábbis ahogy manapság neveznénk. Bár nemesi családba született, anyjának köszönhetően kivételes neveltetésben részesült: elsősorban matematikai és zenei oktatásban részesítette.

Ma úgy tartjuk, hogy matematikai analitikai tudása jelentős volt, valamint ő írta az első programot Babbage számítógépére (ebben a témában a magyar és az angol wiki eltér egymástól).

A neve mára összeforrt azzal a folyamattal, ami a fiatal nőket a STEM (Science, Technology, Engineering, and Mathematics) területen való részvételre bátorítja és támogatja.

Bár a világ folyamatosan változik, ma már nem annyira nehéz nőként bekerülni a tudomány, technológia, mérnöki területek és a matematika világába, még mindig hátránnyal indulnak a gyengébb nem képviselői. És ez a hátrány nem abból származik, hogy családközpontúbbak lennének. Sokan nem hiszik, hogy egy női is képes annak a tudásnak a megszerzésére és alkalmazására, amit a feladat megkíván.

A mai napon azonban álljon itt példaként azoknak a nőknek a listája, akik számunkra – számomra – munkásságukkal lehetővé tették, hogy egyre inkább egyenjogúnak tekintsék a nőket a tudományos és technikai világban is:

Fizika Nobel-díjasok:

Maria Goeppert Mayer

Marie Curie, née Sklodowska (és kémia díjas is)

Kémia Nobel-díjasok:

Ada E. Yonath

Dorothy Crowfoot Hodgkin

Irène Joliot-Curie

Orvostudományi Nobel-díjasok:

Elizabeth H. Blackburn

Carol W. Greider

Françoise Barré-Sinoussi

Linda B. Buck

Christiane Nüsslein-Volhard

Gertrude B. Elion

Rita Levi-Montalcini

Barbara McClintock

Rosalyn Yalow

Gerty Theresa Cori, née Radnitz

via Nobel Prize

This data comes from pipes.yahoo.com but the Pipe does not exist or has been deleted.

Tudjuk jól, hogy a Nagy Testvér figyel minket. Köztéri kamerákat telepít a rendőrség, de a magánszféra is előszeretettel használja betörés megelőzésére. Olykor pedig milyen jól jön egy-egy bűneset felderítésénél.

Csakhogy technikailag még nem tartunk ott (vagy legalábbis nem tudunk róla), mint amit a Person of Interest sorozatban láthatunk. Még nincs egy mindent tudó gép, ami értelmezi a kamera előtt elhangzott beszédet. Sőt, a legtöbb biztonsági kamera nem is veszi fel a hangot.

Néha azonban jobb lenne, ha nem csak utólag lehetne információt kinyerni ezekből a kamerákból, hanem valós időben figyelnék az ott folyó eseményeket – lehetőleg úgy, hogy bűncselekmény esetén a lehető legtöbb információ álljon a bűnüldöző szervek részére.

Ha tehát nincs automatikus megoldás, akkor mivel lehetne a kérdést a leghatékonyabban megoldani? Például süketnémák alkalmazásával, akik fogyatékosságukból adódóan képesek szájról olvasásra. Így továbbra sincs szükség a hangrögzítésre, mégis majdnem mindent tudni fognak.

Mexikóban Oaxaca kormányzója is ebből indulhatott ki, amikor felvett 20 süketnéma embert a tagállam 200+ kamerájának figyelésére. Ők lettek a “Csend ügynökei”. Ezek az emberek nem rendőrök, mégis számos bűneset megoldásában és megelőzésében segítettek csupán azzal, hogy munkájukat végezték.

A Csend ügynökei kedvező fogadtatásra találtak nemzetközi szinten és a lakosság körében is. Mexikóban nem könnyű munkához jutni a fogyatékkal élőknek, amit az is mutat, hogy a projektben részt vevők többsége korábban munkanélküli volt. Egy ilyen kezdeményezés azonban nagy szerepet játszhat abban, hogy a fogyatékkal élők számára a versenyszférában is helyet adjanak.

A program iránt több ország, többek között Németország és az Egyesült Királyság is érdeklődést mutatott, ami érthető is. Itt az Európai Unióban azonban biztos felmerül a kérdés – ki, mikor és miért “hallgathat” bele egy beszélgetésbe – akkor is, ha a hallgatás “olvasást” jelent.

via.

Titeket mire emlékeztet ez a kép? A Google naptárára, csak kicsit más köntösben? Nem is vagytok annyira messze a távolságtól. Mert szerintem ez kiköpött Google Calendar, mondjuk kicsit mások a színek, meg talán a szűrőt az új (vagy eddig nem vettem észre, hogy a Google-nél lenne), mégis 1.75 millió(!) dollárt akar érte Patrick Neal, kaliforniai Kickstarter tag.

Nem írtam el, 1 millió 750 ezer amerikai dollárt. Egy – alapvetően – Google naptár klónért. Oké, állítólag lenne benne komplett social media integráció, de annyit azért már tudunk a netről, hogy ilyet még csak távolról sem állítunk – szerintem ő is csak a Facebookra gondol.

A weblapja egy luxus ingatlanokkal foglalkozó oldalra vezet, ahol a projektről semmi nem látszik. Ha ez nem lenne elég rossz ómen, akkor tegyük még hozzá, hogy két napja 25$-on áll a projekt, 58 nap van hátra, ha engem kérdeztek, akkor nem lesz ebből semmi.

via Kickstarter.

Titeket mire emlékeztet ez a kép? A Google naptárára, csak kicsit más köntösben? Nem is vagytok annyira messze a távolságtól. Mert szerintem ez kiköpött Google Calendar, mondjuk kicsit mások a színek, meg talán a szűrőt az új (vagy eddig nem vettem észre, hogy a Google-nél lenne), mégis 1.75 millió(!) dollárt akar érte Patrick Neal, kaliforniai Kickstarter tag.

Nem írtam el, 1 millió 750 ezer amerikai dollárt. Egy – alapvetően – Google naptár klónért. Oké, állítólag lenne benne komplett social media integráció, de annyit azért már tudunk a netről, hogy ilyet még csak távolról sem állítunk – szerintem ő is csak a Facebookra gondol.

A weblapja egy luxus ingatlanokkal foglalkozó oldalra vezet, ahol a projektről semmi nem látszik. Ha ez nem lenne elég rossz ómen, akkor tegyük még hozzá, hogy két napja 25$-on áll a projekt, 58 nap van hátra, ha engem kérdeztek, akkor nem lesz ebből semmi.

via Kickstarter.