BitBlog

A NASA a PhoneSat program keretében egy hónapja küldött fel a Masat-hoz hasonló, 10x10x10 cm-es kis műholdakat, amiket napelemmel és 1-1 Android telefonnal szereltek fel. Az első, kicsit homályos és pixelhibás képeket a napokban tették közzé. A projekt célja az volt, hogy bebizonyítsák, a kereskedelmi forgalomban használható hardware-t is fel lehet használni a világűrben.

A képek a HTC One és a Samsung Nexus S készülékek beépített kamerájával készültek. A képek ultrarövid hullámú rádiófrekvencián érkeztek vissza a földre több részben, ez tehető felelőssé a pixelhibákért. Figyelembe véve, hogy az egész projekt alig 3.500$-ba került, szép eredményt értek el.

MaSat-1: 2007 szeptemberében egy lelkes BME hallgatókból és doktoranduszokból álló csoport elhatározta, hogy megtervez és megépít egy kisműholdat. A kezdeményezést a BME két tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, valamint a BME Űrkutató Csoport karolta fel.

via BME

A MaSat-1 e sorok írásakor 448 napja kering az űrben. Rádióadásait lelkes rádióamatőrök fogják világszerte. Fedélzeti kamerája folyamatosan küldi a képeket Földünkről és a világűrből. Elő adatait pedig Android-os App-en keresztül is követni lehet. 

via NASA

– Mi az? Böszme fehér műanyag cucc, ami scifi lőfegyvernek néz ki?

– 3D nyomtatott lőfegyver…

A fegyvernek látszó tárgy lassan bármi lehet. Persze volt régebben is sétapálcának álcázott lőfegyver, de azokat hozzáértők készítették. Mostantól azonban bárki bármilyen formájú fegyvert csinálhat, ha betart néhány tervezési elvet.

Mostantól a fegyver nem látszik fegyvernek, sokkal inkább egy játékizének, ami kisfiúk kezébe való és a légynek se árt.

A “felszabadító” egy 3D-ben nyomtatott fegyver, ami a fenti videó szerint működik is, bár az eredménye nem látszik, az is lehet, hogy két méter távolságból három méterre félrehord.

A tesztek vegyes eredményt hoztak: nem csak a videón látható sikeres lövés létezik, de besülés és robbanás is történt az Engadget szerint. Arról nincs hír, hogy mennyire pontosan juttatja célba a golyót. Minden esetre a kíváncsiak megszerezhetik a CAD file-okat, a hozzáértők meg tuningolhatják.

A készítés ellen védekezni szinte lehetetlen. Nyomtató szintjénn esélytelen kiszűrni a fegyvereket, hiszen egy CAD file-ból nem feltétlenül derül ki, hogy mit akar az ember építeni. A CAD file-ok terjedését nem lehet megakadályozni, vagy a nyilvános neten keresztül terjed el, vagy a pedofilok által használt VPN hálózatokhoz hasonló módszerrel. Az egyetlen dolog, aminek beszerzését egyértelműen ellenőrizni lehet, az a lőszer.

via Verge

– Mi az? Böszme fehér műanyag cucc, ami scifi lőfegyvernek néz ki?

– 3D nyomtatott lőfegyver…

A fegyvernek látszó tárgy lassan bármi lehet. Persze volt régebben is sétapálcának álcázott lőfegyver, de azokat hozzáértők készítették. Mostantól azonban bárki bármilyen formájú fegyvert csinálhat, ha betart néhány tervezési elvet.

Mostantól a fegyver nem látszik fegyvernek, sokkal inkább egy játékizének, ami kisfiúk kezébe való és a légynek se árt.

A “felszabadító” egy 3D-ben nyomtatott fegyver, ami a fenti videó szerint működik is, bár az eredménye nem látszik, az is lehet, hogy két méter távolságból három méterre félrehord.

A tesztek vegyes eredményt hoztak: nem csak a videón látható sikeres lövés létezik, de besülés és robbanás is történt az Engadget szerint. Arról nincs hír, hogy mennyire pontosan juttatja célba a golyót. Minden esetre a kíváncsiak megszerezhetik a CAD file-okat, a hozzáértők meg tuningolhatják.

A készítés ellen védekezni szinte lehetetlen. Nyomtató szintjénn esélytelen kiszűrni a fegyvereket, hiszen egy CAD file-ból nem feltétlenül derül ki, hogy mit akar az ember építeni. A CAD file-ok terjedését nem lehet megakadályozni, vagy a nyilvános neten keresztül terjed el, vagy a pedofilok által használt VPN hálózatokhoz hasonló módszerrel. Az egyetlen dolog, aminek beszerzését egyértelműen ellenőrizni lehet, az a lőszer.

via Verge

Amikor egy éve hallottam a Google üvegszálas projektjéről, csorgott a nyálam, mint minden kockának. Pedig nincs a világon annyi linux disztro, amit gigabit nettel (letöltés ÉS feltöltés!) streamelni lehetne. Vagy macskavideo. Még a 70$-os ár se riasztott el, pedig most kevesebb, mint a felét fizetem a 120mbit-ért, amit szintén nem használok ki semennyire sem.

Most persze, hogy az úttörő bebizonyította, hogy kell a cucc, szívesen fektet a többi ISP is a technológiába – és kínálja a termékét alacsonyabb áron.

Japánban egy Sony hátszéllel rendelkező szolgáltató ad 2Gbit(!) netet alig több, mint 50$-ért, ami alig 30-40%-kal több, mint amit most fizetek a hússzor lassabb szolgáltatásért. Már az USA-n belül is jelentkeznek a “trónkövetelők”: a vermonti telefon cég pont féláron adja a Google-hez képest az azonos minőségű szolgáltatást.

Mindez végső soron azt mutatja, hogy nincs ingyen ebéd sehol sem, de még igazán olcsón se adják, a Google-nek hamarosan engednie kell az árból, ha nem akar alulmaradni a gyorsan reagáló helyi cégekkel szemben egy olyan piacon, amit kvázi saját maga teremtett meg.

Amikor egy éve hallottam a Google üvegszálas projektjéről, csorgott a nyálam, mint minden kockának. Pedig nincs a világon annyi linux disztro, amit gigabit nettel (letöltés ÉS feltöltés!) streamelni lehetne. Vagy macskavideo. Még a 70$-os ár se riasztott el, pedig most kevesebb, mint a felét fizetem a 120mbit-ért, amit szintén nem használok ki semennyire sem.

Most persze, hogy az úttörő bebizonyította, hogy kell a cucc, szívesen fektet a többi ISP is a technológiába – és kínálja a termékét alacsonyabb áron.

Japánban egy Sony hátszéllel rendelkező szolgáltató ad 2Gbit(!) netet alig több, mint 50$-ért, ami alig 30-40%-kal több, mint amit most fizetek a hússzor lassabb szolgáltatásért. Már az USA-n belül is jelentkeznek a “trónkövetelők”: a vermonti telefon cég pont féláron adja a Google-hez képest az azonos minőségű szolgáltatást.

Mindez végső soron azt mutatja, hogy nincs ingyen ebéd sehol sem, de még igazán olcsón se adják, a Google-nek hamarosan engednie kell az árból, ha nem akar alulmaradni a gyorsan reagáló helyi cégekkel szemben egy olyan piacon, amit kvázi saját maga teremtett meg.