BitBlog

Az informatikusok régóta tudják, de talán ez a hitetlenkedő szemét is felnyitja: a világ harmadik legjobb melója szoftver mérnöknek lenni, 10. a rendszerelemző, 38. a programozó.

A CareerCast.com a 200-as listát olyan kritériumok alapján pontozta, mint fizikai igénybevétel, munkahely, jövedelem, stressz és a sansz, hogy másik munkát találj. A mérlegelésben nyilván mély nyomott hagyott a Silicon Valley fenegyerekei által kínált munkahelyek is, mert egy nagyvállalati környezetben bitbirizgáló kolléga kevésbé érzi munkáját a top 50-be valónak.

Egyik tizenkilenc, másik egy híján húsz, avagy mik a különbségek

Szoftver mérnök: a magyar wikipédia még csak nem is ismeri a kifejezést, talán azért, mert Magyarországon magát a képzést is “informatikus mérnöknek” hívják. Általánosságban elmondható, hogy a szoftver mérnök a szoftverre, mint egészre tekint, részt vesz a külalak és a belcsín megtervezésében, a fejlesztésben, az üzemeltetésben és a karbantartásban is.

Rendszerelemző: az a munkatárs, aki a számítógépesített folyamatok problématikáira fényt derít: hol és mennyiben tér el a gépesített folyamat a valódi munkamenettől és ez mennyiben jó vagy káros. Ugyancsak ő az, aki egy még nem gépesített tevékenységnél felméri a munkamenetet, hogy a kész szoftver ezt a lehető legjobban támogassa. Olyan rendszereknél, ahol a számítógép a feladat elvégzése szempontjából többletmunkát okoz, ott nem dolgozott rendszerelmező a szoftver készítésénél.

Programozó: bár a legtöbb programozó akár szoftver (informatikus) mérnöki végzettséggel vagy képességekkel rendelkezik, a fő feladata a szoftvertől elvárt tevékenységet az adott programnyelvben megvalósítani. A mindennapi életben a “fejlesztő”, “programozó”, de még a “szoftver mérnök” kifejezéseket szeretik egy kalap alá venni, fizetésben nem elhanyagolható különbségek vannak a munkakörök között.

viw WSJ

Kezdhetném azzal, hogy “amikor én még kislány voltam”, akkor nyolcadik osztályban megnézhettük a számítógép termet egy lyukasórán, ahol a kiváltságos 6 ember leült a gép elé, a másik 18 pedig csöndben két tömött sorba rendeződve állt mögöttük. Lányok a hátsó sorba, mert nincs itt semmi érdekes.

Alig 25 évvel később az arány jobb, de az EU-n belül még mindig ott tartunk, hogy a 8-11. osztályosok ötöde soha nem jut gép elé az iskolában. Miközben ma már pénztárosnak, de talán utcaseprőnek se mehet el az, aki ne tudna alapfokon pötyögni a billentyűzeten.

Persze a skandináv államoknak nincs mit szégyelniük, nálunk majd minden gyerekbuksira jut PC-idő az iskolában, míg ugyanezt Cipruson vangy Görögországban csak minden harmadik iskola nyújtja nebulóinak.

A jobb családba tartozó gyerekeknek persze már laptopjuk, netbookjuk, sőt akár tablet-jük is lehet már, amiben megint Skandinávia jár az élen (a 4. osztályos tanulók 10%-a(!) rendelkezik laptoppal), és szomszédunk, Románia slattyog a sor végén (500 diakra jut egy laptop).

Magyarországgal kapcsolatban az egyik legérdekesebb megjegyzés, hogy a számítógépek 75%-a még mindig a számítógép-laborokban található, miközben számos más országban ez az arány akár 20%-ra is csökkenhet. Ezekben az országokban (ahol alacsony számban található számítógép a laborban) a maradék gépek az osztálytermekben vannak.

via Európai Unió

Elment a Google esze! Azoké biztosan, akik a Google Glass Project felhasználói szerződését írták!

Teljesen érthető feltételként bekerült az ÁSZF-be, hogy nem adhatod el a cuccot (akkor se, ha megvetted), persze, ne verd fel az árat. Pláne ha ingyen dobták hozzád, mert tetszett nekik az ötleted, akkor ne nyerészkedj egy 1.500$-os cuccon.

De az, hogy még se kölcsön, se ajándékba nem adhatod, mert különben kikapcsolják az egészet.

Értem én, ne nyerészkedj, ne add oda pénzért, ne add oda 100$/napért kölcsön, de hogy a haverodnak nem adhatod egy hétre (ingyen) kölcsön, hogy a Maldív szigeteken csinálja a fotókat, vagy nem lehetsz jó fej a férjeddel, és lepheted meg őt a szülinapjára, azért már túlzás. Pláne, ha kiperkáltál érte 1.500$.

Hé Google, hova lett a “do no evil“?

Elment a Google esze! Azoké biztosan, akik a Google Glass Project felhasználói szerződését írták!

Teljesen érthető feltételként bekerült az ÁSZF-be, hogy nem adhatod el a cuccot (akkor se, ha megvetted), persze, ne verd fel az árat. Pláne ha ingyen dobták hozzád, mert tetszett nekik az ötleted, akkor ne nyerészkedj egy 1.500$-os cuccon.

De az, hogy még se kölcsön, se ajándékba nem adhatod, mert különben kikapcsolják az egészet.

Értem én, ne nyerészkedj, ne add oda pénzért, ne add oda 100$/napért kölcsön, de hogy a haverodnak nem adhatod egy hétre (ingyen) kölcsön, hogy a Maldív szigeteken csinálja a fotókat, vagy nem lehetsz jó fej a férjeddel, és lepheted meg őt a szülinapjára, azért már túlzás. Pláne, ha kiperkáltál érte 1.500$.

Hé Google, hova lett a “do no evil“?

Az epizódban elhangzó linkek:

• Ellenőrzés alatt az újszülöttek: iPad-del nézheti újszülött gyermekét a járásra még nem képes anya.
• A Twitter ereje: Észak-Korea megtámadta Japánt. Vagy mégsem. Gyorsan terjednek a rémhírek.
• Burner: egyszer használatos telefonszámot ad egy Android app.
• Startup nagyhatalom lehet a Smartmobil (HVG), de erről a Verge nem hallott, mert szerinte hiányoznak az európai startupok.
• Miért nincs “Find my Android” a Google-től? Bezzeg az Apole megtalálja!
• Gazdálkodj okosan a bevásárlással. Kuponozó app amerikaiaknak – lesz-e nálunk is?

A podcast meghallgató mp3-ban, feliratkozhattok rá RSS Feeden keresztül és persze az iTunes-on is.

Előző adások

Intrónk a Baud of Passion.