BitBlog

Portlandi játékosok hálaadásnapi LAN-Party szervezését jótékonykodással kötötték össze: megkérték a résztvevőket és az érdeklődőket is, hogy a pár napos játszadozásra tartós élelmiszert is hozzanak magukkal.

A két napos rendezvényre több mint 500-án érkeztek és több, mint 17 tonna (!) élelmiszert gyűjtöttek össze.

PDXLAN-nek nem ez az első adakozással egybekötött rendezvénye, az elmúlt évek alatt 100.000$-nál több adományt gyűjtöttek össze.

via.

Aki már kereste a beszállító kapuját egy Ferihegy 1-nél nagyobb reptéren (pl. Frankfurtban vagy Münchenben) és késett már le járatot eltévedésből adódóan az valószínűleg hozzám hasonló kitörő örömmel fogadja, hogy végre a street view-ba a repterek is bekerültek.

A bankkártya és az útlevél hiánya után a harmadik legnagyobb stresszfaktor (legalábbis számomra), amikor egy óriási reptéren megpróbálok a checkin pult-biztonsági ellenőrzés-beszállító kapu alkotta háromszögben nem elveszni. Fokozza az élményt, amikor mindezt abban a 10-15 percben járja be, ami átszállás esetén a rendelkezésére áll.

A repterek mellett a gyakran utazók jó pár európai és amerikai vasútállomást is megtalálnak a közlekedési térképen, ami ugyan koránt sem teljes, de remélhetőleg azzá fog válni a közeljövőben.

via.

A női kóderekkel szemben a világ előítéletes. Ha nem lenne előítéletes, akkor nem lenne szükség Ada Lovelace napra. Vagy lenne Charles Babbage vagy Neumann János nap. Mintha arról lenne szó, hogy egy nő nem mehet bányásznak, mert nem bírja az ottani fizikai megerőltetést. Mintha a nők feje megfájdulna a gondolkodástól és csúnyává válnának tőle^*

Egy amerikai iskolában (hol máshol?) XX Hackers néven női “kóderklub” alakult. A klubbot vezető lányok is a nulláról kezdték (sőt, a klubvezető egy teljesen más érdeklődési kör miatt került a csoportba – aztán ott ragadt) az egész számítástechnika témát, de a Google, az eBay és a Twitter által támogatott nyári gyorstalpalón olyan feladatokkal találkoztak, ami felkeltette kíváncsiságukat.

E sorok írója sajnos nem ismeri ki magát a jelenlegi magyar IT-oktatási helyzetben, ezért a hozzászólóktól várja, hogy osszák meg tapasztalataikat.

A női programozók ritkák, mint a fehér hollók, s mégis a legjobbjaiknak, pont akkora részük van abban, hogy a mai informatikai világ úgy néz ki ahogy, mint a férfi kollégáiknak. A HVG összeállításában (A 10 leghíresebb nő az IT történelmében) olyan hölgyekről van szó, akik inspirálóan hatnak rám még úgy is, hogy már lassan két évtizede ebben a szakmában dolgozom.

S bár, ahogy a bevezetőben írtam, a női programozókkal szemben sok az előítélet, az NNG (az iGo-t is fejlesztő cég) 2013 februárban kiemelten foglalkozott azzal, hogy az IT területén elérjenek egy 10%-os női kvótát.

Ti hogyan látjátok a nemek harcát? Milyenek a női programozók? Kell-e támogatni, hogy a lányokban is felmerüljön az érdeklődés a számítógépek iránt?

* Papírtigrisben írt Goldenlane valami hasonlót 🙂

via/a>.

Raspberry PI az egyik kedvenc játékszerem. Az Arduino valamiért sose lopta be magát annyira a szívembe, mint ez a kicsi kártyalap.

Amire viszont valóban szükség van, az pont ez a remek Micro SD Adapter, amibe “keresztbe” rakva a kártyácskát pont nem lóg ki az eszközből.

Ennek a megoldásnak az egyik előnye, hogy a tok úgy lehet kisebb, hogy hordozása közben nem akad be sehova a háttértár, illetve nem lehet “véletlenül” kivenni belőle a kártyát – két olyan téma, ami számos projektnél fontos (lehet).

A legszebb az egészben, hogy 7$-ért a tiéd lehet (szállítási költséggel együtt!), attól ugyanis nem kell félni, hogy 36 nappal a vége előtt nem tudják összeszedni a hiányzó cirka 250$-t. Én már most várom 2014 januárját 🙂

via Kickstarter.

A 3D nyomtatásnál – és most a műanyagokra gondolok kizárólag – egyik rákfenéje, hogy a rendelkezésre álló két műanyag stabilitása, formálhatósága adott. Ilyenkor vagy támasztékot (is) kell nyomtatni, vagy a tudomány jelenlegi állása szerint nem kapjuk meg azt a minőséget, amit elvárunk – esetleg egyáltalán nem vagyunk képes nyomtatni.

Az alábbi projekt ezen akar változtatni. Kifejezetten tetszik, hogy egy meglévő prototípus sorozatgyártásának beindításához kérik a pénzt.

Egyébként figyeltétek a videón, hogy mennyire prominens helyen szerepel a Made in USA a nyomtatófejen? 🙂

via Kickstarter.