A minap megjelent egy az ExtremeTech-en egy cikk, amiben összehasonlítják a nemrég megjelent Raspberry Pi-t és az Intel új üdvöskéjét, a NUC-t.
Már maga a cikk is tökéletes vitaalap, hiszem milyen alapon hasonlítgatjuk össze az almát meg a narancsot (málnát), különösen ha az alma egy nemesebb, nagyobb fajtából való, de azért a narancs (málna) se savanyú.
Bár mindkét gép általános használatra való, teljesértékű eszköz, még sem lehet egy lapon említeni. A cikk úgy állítja be mintha az Intel válaszlépésként hozta volna ki a NUC-t, ami akár igaz is lehet. A Raspberry Pi-ről számos cikk jelent meg, többek között a CNNis írt róla és a megjelenés napján akkora érdeklődés volt, hogy a beszállítók nem voltak képesek az érdeklődéssel lépést tartani: a webshopok túlterhelődtek.
Nézzük meg, mit is várhatunk mindkét géptől.
Intel NUC
A NUC lényegében egy nagyon kicsi form factor PC. Van benne minden földi jó: USB3.0 portok, HDMI, Thunderbolt, SODIMM RAM slot-ok és két mini PCIe slot is. Valamint megtalálható benne egy slot is egy i3/i5 CPU számára.
Még nem tisztázott, hogy mit adnak a géppel, a hűtés megléte feltételezi, hogy legalább a CPU-t belerakják. Én a minimum 18W-ot fogyasztó i3-as CPU-t sejtem befutónak, de elképzelhető egy 35W teljesítményigényű változat is. Rosszabb esetben egy erősebb 73W-os, legrosszabb esetben pedig a 95W-os i5 verzió fűtheti a környezetét. Ez csak a CPU hőtermelése, minden más eszköz erre jön rá!
A NUC-t kétféle chipsettel lehet majd kapni: Sandy Bridge vagy Ivy Bridge. Az előbbi sajnos csak a HD3000 GPU-t hordozza magában, de a kis form factor miatt ez szerintem elnézhető. Egyértelműen nem a hardcore játékosokat célozta meg az Intel.
Persze az Intel eléggé kihangsúlyozta, hogy ilyen kicsi méretben egyik gépben se találunk teljes értékű CPU-, pláne nem olyat, ami x86 kompatibilis. Ezzel erősen behatárolja a gép használhatóságát, lévén hogy ez az architektúra szinte egyeduralkodó. Ezt nem véletlenül teszi, mivel az “ellenfél” egy ARM CPU-val indul, ami a beágyazott rendszerekben már közismert ám köztudottan hiányosságoktól szenved.
Ez az a pont, ahol az Intel tudja : már nincs teljesen igaza. Miért is? A másik felet megnézve a kövezkezőt kapjuk:
Raspberry Pi
A Raspberry Pi egy hitelkártya-méretű (85.60 × 53.98 mm) single board computer, ami a “fajtársaitól” eltérően teljes értékű gép. Kapunk egy Broadcom 2835 System-On-Chip lapkát, ami tartalmaz egy 700Mhz-en ketyegő ARM11-es CPU-t, teljes nevén ARM1176JZF-S-t.
Az ARM a beágyazott rendszerekben jól ismert, ahol pár funkció hiánya nem volt kritikus. Például sokáig lebegőpontos egység (FPU) vagy akár memóriacím-fordító hardware (MMU) nem volt benne. Ugyancsak nem volt párhuzamos ALU (aritmetikai logikai egység), valamint fizikailag címzett cache, ami miatt is memóriavédelemet használó OS-ek csak súlyos teljesítményveszteséggel tudtak működni, vagy kompromisszumok kötésére kényszerültek.
A SIMD utasítások se voltak támogatva sokáig és mindezek egy modern CPU és operációs rendszer számára elengedhetetlenek, mivel a körülbelül 98%-uk használja is ezeket a képességeket.
Többé-kevésbé (kiviteltől függően) az ARM mindig is kevesebb volt mint egy “modern” asztali CPU. Bár sokat lehetne vitatkozni mi is a “modern”, lényegében a tradicionális desktop OS-ektől többet vártak el.
A Raspberry Pi-vel kapott CPU viszont más, mint az elődei: az ARM11 családra épül ahol is minden hiányzó funkció már benne van, sőt ennél több is! A JZF kivitel tartalmazza a TrustZone, a Jazelle és az Intelligent Energy Manager funciókat is, valamint az ARM-nál már megszokott Thumb utasításkészletet.
A Jazelle külön is megérne egy cikket, mivel a CPU képes JAVA bytecode futtatására mindenféle virtuális gép nélkül, de ez egy ideig nem lesz kiaknázva. (sajnos, a szerk)
Az ARM az Intellel ellentétben licencelhetővé tette a technológiát és megvásárolható tőle a CPU gyártási joga.
A Broadcom is ezt tette és beleintegrálta a saját meglévő GPU-ját is a termékbe, beleértve a SD kártya illesztést, USB vezérlést és a memóriát is. Az így kapott 256MB RAM nem tűnik soknak, de ha nem pazarlunk akkor elég lehet sok mindenre.
Az ethernet csatlakozó az olcsóbb modelleken ugyan nincs jelen, de USB-ethernet átalakítóval nem maradunk hálózat nélkül.
Tehát amellett hogy ez a SoC (ami valójában már PoP – azaz Package on Package a RAM ráforrasztása miatt) elég sok mindent magában foglal, nagyon kevés energiával beéri. Teszi ezt a nagyfokú integráltság és a korábban említett 700MHz-es órajel miatt is. Pont ezért soha nem lesz sebességbajnok az intel i3 vagy i5 lapkájával szemben, de mindehhez legfeljebb 3.5W-ot kér.
A GPU-jának a teljesítménye is megfelelőa legtöbb feladat számára tekintve hogy oktatási céllal hozták létre a gépet, ezzel meg a tervet túl is teljesítették.
Az árnyoldalak viszont itt is jelen vannak: a géphez semmit se kapunk, nincs ház, SD kártya, de még tápegység se, minden egyéb dolgot nem csak a Raspberry-hez, de az Intel gépéhez is meg kell venni.
Kapunk viszont HDMI, kompozit video, audio, USB, ethernet csatlakozást, sőt GPIO tűsort is de VGA és dedikált háttértár csatlakozókat nem. Ugyancsak nem kapunk szabvány bővítőportot sem.
Virtuális memória használata így nem vagy csak nehézkesen lehetséges: mivel SD kártyával lassú és nem megbízható, USB-vel pedig szintén teljesítménygondokat szül.
Mindezzel szemben csupán 25-35 dollárért kapunk egy teljesértékű kis gépet, aminek a felhasználása nagyok sokrétű és úgy néz ki ez lesz az egyik legjobb dolog a szeletelt kenyér feltalálása óta.
Oprendszer támogatottság terén a Linux (Android)-ból és RiscOS választhatunk, de később több más oprendszerrel bővül a választék. Windows CE elvileg lehetséges, de mivel a Microsoft a napokban már ARM-ra is ki akarja adni a Windows 8-at, ezért elvileg a közönséges Windows sem lehetetlen – bár gyakorlatilag ennyi memóriával még azt se lehet elvárni, hogy elinduljon.
A Raspberry Pi-hez letölthető Linux tartalmaz ugyan egy binary blob GPU driver-t, ami sajnos nem open source, de legalább teljes támogatottságot kapunk a 3D gyorsítás és a videolejátszás kihasználásához.
Ki-ki igényének és vérmérsékletének vagy preferenciájának szerint eldöntheti, hogy melyikre nevez be ha kis méretű gépet keres. Én a málna mellett döntöttem.
A bejegyzés régi barátomtól, Bujdosó Artúrtól származik, aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik különféle *NIX rendszerek adminisztrálásában és embedded rendszerek fejlesztésében.
![pioneer-avic-vh99-hud[1].jpg](http://m.blog.hu/bi/bit/image/2012/05/pioneer-avic-vh99-hud%5B1%5D.jpg)
