Varsányi Krisztina Martina

via Wall Streat Journal
After years of accusations over Chinese government-sponsored hacks of American companies and agencies, the US government looks to be taking a more agressive stance. The Wall Street Journal reports that the Obama administration …

Az informatikusok régóta tudják, de talán ez a hitetlenkedő szemét is felnyitja: a világ harmadik legjobb melója szoftver mérnöknek lenni, 10. a rendszerelemző, 38. a programozó.

A CareerCast.com a 200-as listát olyan kritériumok alapján pontozta, mint fizikai igénybevétel, munkahely, jövedelem, stressz és a sansz, hogy másik munkát találj. A mérlegelésben nyilván mély nyomott hagyott a Silicon Valley fenegyerekei által kínált munkahelyek is, mert egy nagyvállalati környezetben bitbirizgáló kolléga kevésbé érzi munkáját a top 50-be valónak.

Egyik tizenkilenc, másik egy híján húsz, avagy mik a különbségek

Szoftver mérnök: a magyar wikipédia még csak nem is ismeri a kifejezést, talán azért, mert Magyarországon magát a képzést is “informatikus mérnöknek” hívják. Általánosságban elmondható, hogy a szoftver mérnök a szoftverre, mint egészre tekint, részt vesz a külalak és a belcsín megtervezésében, a fejlesztésben, az üzemeltetésben és a karbantartásban is.

Rendszerelemző: az a munkatárs, aki a számítógépesített folyamatok problématikáira fényt derít: hol és mennyiben tér el a gépesített folyamat a valódi munkamenettől és ez mennyiben jó vagy káros. Ugyancsak ő az, aki egy még nem gépesített tevékenységnél felméri a munkamenetet, hogy a kész szoftver ezt a lehető legjobban támogassa. Olyan rendszereknél, ahol a számítógép a feladat elvégzése szempontjából többletmunkát okoz, ott nem dolgozott rendszerelmező a szoftver készítésénél.

Programozó: bár a legtöbb programozó akár szoftver (informatikus) mérnöki végzettséggel vagy képességekkel rendelkezik, a fő feladata a szoftvertől elvárt tevékenységet az adott programnyelvben megvalósítani. A mindennapi életben a “fejlesztő”, “programozó”, de még a “szoftver mérnök” kifejezéseket szeretik egy kalap alá venni, fizetésben nem elhanyagolható különbségek vannak a munkakörök között.

viw WSJ

Kezdhetném azzal, hogy “amikor én még kislány voltam”, akkor nyolcadik osztályban megnézhettük a számítógép termet egy lyukasórán, ahol a kiváltságos 6 ember leült a gép elé, a másik 18 pedig csöndben két tömött sorba rendeződve állt mögöttük. Lányok a hátsó sorba, mert nincs itt semmi érdekes.

Alig 25 évvel később az arány jobb, de az EU-n belül még mindig ott tartunk, hogy a 8-11. osztályosok ötöde soha nem jut gép elé az iskolában. Miközben ma már pénztárosnak, de talán utcaseprőnek se mehet el az, aki ne tudna alapfokon pötyögni a billentyűzeten.

Persze a skandináv államoknak nincs mit szégyelniük, nálunk majd minden gyerekbuksira jut PC-idő az iskolában, míg ugyanezt Cipruson vangy Görögországban csak minden harmadik iskola nyújtja nebulóinak.

A jobb családba tartozó gyerekeknek persze már laptopjuk, netbookjuk, sőt akár tablet-jük is lehet már, amiben megint Skandinávia jár az élen (a 4. osztályos tanulók 10%-a(!) rendelkezik laptoppal), és szomszédunk, Románia slattyog a sor végén (500 diakra jut egy laptop).

Magyarországgal kapcsolatban az egyik legérdekesebb megjegyzés, hogy a számítógépek 75%-a még mindig a számítógép-laborokban található, miközben számos más országban ez az arány akár 20%-ra is csökkenhet. Ezekben az országokban (ahol alacsony számban található számítógép a laborban) a maradék gépek az osztálytermekben vannak.

via Európai Unió